Velika Bršljanica

Velika Bršljanica
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Gerzence
Jogállás	falu
Irányítószám	43282
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	155 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	160 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 35′ 04″, k. h. 16° 51′ 01″45.5843, 16.850445.584300°N 16.850400°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 04″, k. h. 16° 51′ 01″45.5843, 16.850445.584300°N 16.850400°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Velika Bršljanica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 35, közúton 53 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re nyugatra, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a 45-ös számú főútól északra, Mala Bršljanica és Kapelica között, a Bršljanica-patak partján fekszik.

Története

A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Berzlijanicza” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bersslyanicza” néven találjuk.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Berslyanicza” néven 190 házzal, 4 katolikus és 998 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 515, 1910-ben 731 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 45%-a szerb, 20%-a magyar, 18%-a német, 5%-a horvát, 4%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 74%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 228 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

• Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma^[6] tipikusan a tizenkilencedik század (1845) szakrális építészetéhez tartozik, a bršljanaci kolostor fennmaradt, kivételes értékű berendezésével. Egyhajós épület, a hajónál valamivel keskenyebb félköríves szentéllyel és a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal. A templomhajó csehsüvegboltozatos, míg tőle a szentélyt ikonosztáz választja el, és félkupola borítja.

Jegyzetek

Források

• Garešnica község hivatalos oldala^{[halott link]} (horvátul)
• Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala (horvátul)
• Garešnica város rendezési terve
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)