Velika Bršljanica

Velika Bršljanica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségGerzence
Jogállásfalu
Irányítószám43282
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség155 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 35′ 04″, k. h. 16° 51′ 01″45.5843, 16.850445.584300°N 16.850400°EKoordináták: é. sz. 45° 35′ 04″, k. h. 16° 51′ 01″45.5843, 16.850445.584300°N 16.850400°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Velika Bršljanica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 35, közúton 53 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 12 km-re nyugatra, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a 45-ös számú főútól északra, Mala Bršljanica és Kapelica között, a Bršljanica-patak partján fekszik.

Története

A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Berzlijanicza” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bersslyanicza” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Berslyanicza” néven 190 házzal, 4 katolikus és 998 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 515, 1910-ben 731 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 45%-a szerb, 20%-a magyar, 18%-a német, 5%-a horvát, 4%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 74%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 228 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
515 433 444 464 607 731 637 647 523 512 448 361 297 278 250 228

Nevezetességei

  • Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma[6] tipikusan a tizenkilencedik század (1845) szakrális építészetéhez tartozik, a bršljanaci kolostor fennmaradt, kivételes értékű berendezésével. Egyhajós épület, a hajónál valamivel keskenyebb félköríves szentéllyel és a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal. A templomhajó csehsüvegboltozatos, míg tőle a szentélyt ikonosztáz választja el, és félkupola borítja.

Jegyzetek

  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 53. o.
  3. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148 o. Buda, 1829.
  4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  6. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1914.

Források

  • Garešnica község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
  • Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala (horvátul)
  • Garešnica város rendezési terve
  • Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

  • A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
Sablon:Belovár-Bilogora megye közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Belovár-Bilogora megye közigazgatása
Községek
Városok
Községek
Községközpontok és falvak
Városok
Községek

  • Horvátország Horvátország-portál
  • Földrajz Földrajzportál