Lasovac
| Lasovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Šandrovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43273 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 441 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 51′ 06″, k. h. 17° 01′ 47″45.8516, 17.029645.851600°N 17.029600°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 06″, k. h. 17° 01′ 47″45.8516, 17.029645.851600°N 17.029600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lasovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Šandrovachoz tartozik.
Fekvése
Belovár központjától légvonalban 15, közúton 21 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re délre, a Bilo-hegység déli lejtőin, a Šandrovačka-patak partján fekszik.
Története
A falu területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Laszovacz” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Laszovecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Laszovecz” néven 91 házzal, 60 katolikus és 412 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 528, 1910-ben Lasovac Brdoval együtt 1161 lakosa volt. A faluban az Osztrák-Magyar Monarchia idejében az olcsó földek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú magyar lakosság települt le. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 34%-a szerb, 34%-a horvát, 30%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új Szerb-Horvát-Szlovén Állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 57%-a horvát, 21%-a szerb, 8%-a magyar nemzetiségű volt. 2011-ben 561 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 528 | 625 | 711 | 975 | 1.063 | 1.161 | 1.164 | 1.004 | 889 | 849 | 825 | 784 | 729 | 612 | 608 | 561 |
(Az 1910-es és 1921-es adat Lasovac Brdo lakosságát is tartalmazza.)
Nevezetességei
Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Oktatás
A településen elemi iskola működik, ahova Lasovac és Lasovac Brdo falvakon kívül Ravneš és Kašljavac gyermekei is járnak.
Egyesületek
Az önkéntes tűzoltó egyesületet 1954-ben alapították.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 370. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A község rendezési terve (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
