Tom Gehrels

Tom Gehrels
Gehrels 1974-ben
Életrajzi adatok
Született	1925. február 21. Haarlemmermeer, Hollandia
Elhunyt	2011. július 11. (86 évesen) Tucson, Arizona
Ismeretes mint	csillagász ellenálló
Nemzetiség	holland-amerikai
Gyermekek	Neil Gehrels George Gehrels Jo-Ann Gehrels
Iskolái	Leideni Egyetem Chicagói Egyetem
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Leideni Egyetem Chicagói Egyetem
Pályafutása
Szakterület	csillagászat
Szakmai kitüntetések
Harold Masursky Award for Meritorious Service to Planetary Science (2007)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tom Gehrels témájú médiaállományokat.

Anton M.J. "Tom" Gehrels^[1] (1925. február 21. – 2011. július 11.) holland-amerikai^[2] csillagász. A csillagászat és a bolygókutatás professzora az Arizonai Egyetemen, Tucsonban.

Életrajz

Fiatal évei és tanulmányai

Gehrels a hollandiai Haarlemmermeerben született 1925. február 21-én. A második világháború alatt tinédzserként a holland ellenállásban tevékenykedett.^[1] Angliába menekülése után visszaküldték ejtőernyővel mint különleges műveleti szervezőt, hogy szabotázsokat szervezzen a német csapatok ellen.^[1] A háború után jelentkezett a Leideni Egyetemre, ahol fizikából és csillagászatból diplomázott 1951-ben. Tanulmányait a Chicagói Egyetemen folytatta, ahol 1956-ban doktori címet szerzett csillagászatból és asztrofizikából. 1960-ban átköltözött Gerald Kuiperrel együtt az Arizonai Egyetemre, ahol 50 évig maradt.^[3]

Csillagász munkássága

Gehrelsnek úttörő munkája volt az első aszteroida-rendszerek fotometriájában az 1950-es években, a csillagok és a bolygók polarizációjának hullámhossz-függőségének vizsgálatában az 1960-as években. Mindkét munka hosszabb sorozatot eredményezett az Astronomical Journal csillagászati folyóiratban.

Közösen fedeztek fel (a férj és feleség) Cornelis Johannes van Houten és Ingrid van Houten-Groeneveld teammel közösen több mint 4000 aszteroidát, köztük az Apollo aszteroidákat, az Amor aszteroidákat, valamint több tucat trójai kisbolygót. Mindezt a Palomar Obszervatórium 122 cm-es távcsövével készített felvételekkel, melyeket a van Houten házaspárnak továbbított a Leideni Csillagvizsgálóba, akik új kisbolygókat kerestek rajtuk. A trió több ezer felfedezést tett és Gehrels maga is felfedezett számos üstököst.

Ő volt a kutatásvezető a Pioneer–10 és Pioneer–11 képalkotó fotopolariméterének kísérletében a Jupiter és a Szaturnusz első közelrepülésénél az 1970-es években.

Gehrels indította útjára a Space Science tankönyvsorozatot, melynek első 30 kötetét magas szinten szerkesztette és határozta meg stílusát az Arizonai Egyetemen.^[3] Ő kezdeményezte a Spacewatch programot 1980-ban, melyben aszteroidák és üstökösök (beleértve a Föld-közeli kisbolygók) elektromos statisztikai felméréseinek vezető kutatója volt. Bob McMillan volt a társ-kutatója és menedzsere, és lett vezető kutató 1997-ben.

Gehrels tanított egy egyetemi kurzus nem tudományos őszi szakán Tucsonban, a tavaszi szakokon pedig rövid előadásokat tartott nemzetközi posztgraduális csoportoknak az indiai Ahmadábád fizikai kutató laboratóriumában.

A legutóbbi kutatási területe az egyetemes evolúció volt, melyet vezérfonalként szőtt keresztül ezeken a kurzusokon. Ő volt a 2007-es Masursky-díj megnevezett győztese a csillagász tudományban végzett kiemelkedő munkájáért.

Gehrelset megkérték a Nature Journaltól, hogy írja meg kritikáját a Wernher von Braunról szóló könyvről, amelyben a Mittelbau-Dora koncentrációs táborban fogvatartottakat idéz. Ő ezért azzal vádolta von Braunt, hogy nagyobb felelősség terheli, mint azt a hivatalos életrajza mutatja.^[4] A könyv vége felé egy értékelés olvasható a következő szöveggel: Von Braun nem igényel hamis védelmet, mert egy nagy ember volt a saját tudományos területén... Amire szükség volna, kifinomultabb történelmi megvilágítás....

Tom Gehrelsnek három gyereke született: Neil Gehrels, George Gehrels és Jo-Ann Gehrels. Az arizonai Tucsonban halt meg.

Munkássága könyvekben

• Physical Studies of Minor Planets, szerkesztette Tom Gehrels (1971), NASA SP-267
• Planets Stars and Nebulae Studied With Photopolarimetry, szerkesztette Tom Gehrels (1974) Tucson: University of Arizona Press ISBN 0-8165-0428-8
• Jupiter: Studies of the Interior, Atmosphere, Magnetosphere, and Satellites, szerkesztette Tom Gehrels és Mildred Shapley Matthews (1976) Tucson: University of Arizona Press ISBN 0-8165-0530-6
• Protostars & Planets: Studies of Star Formation and of the Origin of the Solar System, szerkesztette Tom Gehrels és Mildred Shapley Matthews (1978) Tucson: University of Arizona Press ISBN 0-8165-0674-4

• Asteroids, szerkesztette Tom Gehrels és Mildred Shapley Matthews (1979), ISBN 0-8165-0695-7
• Saturn, szerkesztette Tom Gehrels és Mildred Shapley Matthews (1984) Tucson: University of Arizona Press ISBN 0-8165-0829-1
• Asteroids II, szerkesztette Richard P. Binzel, Tom Gehrels, és Mildred Shapely Matthews (1989)Tucson: University of Arizona Press ISBN 0-8165-1123-3
• Hazards Due to Comets and Asteroids, szerkesztette Tom Gehrels, Mildred Shapley Matthews, és A. M. Schumann (1994) Tucson: University of Arizona Press ISBN 0-8165-1505-0
• On the Glassy Sea, in Search of a Worldview, Tom Gehrels (2007, eredeti kiadás 1988-ban), ISBN 1-4196-8247-4
• Survival Through Evolution: From Multiverse to Modern Society, Tom Gehrels (2007), ISBN 1-4196-7055-7

Jegyzetek

További információk

• Gehrels - university page (angolul)
• Obituary - obituary from University of Arizona (angolul)