Synesius

Synesius
Született373 körül
Küréné
Elhunyt414
Küréné
Állampolgárságabizánci
Foglalkozása
Tisztségepüspök
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Nyugati filozófia
5. század
Iskola/Irányzatújplatonizmus, ókeresztény filozófia
Akikre hatottAlexandriai Hüpatia
A Wikimédia Commons tartalmaz Synesius témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Latinosan Synesius, görögösen Szünésziosz (ógörögül: Συνέσιος), (Küréné, 373 körül – Küréné, 414) késő ókori görög filozófus.

Élete

Synesius valószínűleg már keresztény család gyermekeként született. Felnőve gazdag kürénéi földbirtokos lett, közben pedig az alexandriai újplatonista filozófusoknál – többek között Alexandriai Hüpátiánál – tanult. (Utóbbinak élete végéig odaadó tisztelője maradt.) Az anyagi gondoktól mentes jómódú műveltek kedvteléseinek élt, így a lovaglásnak, a vadászatnak, olvasásnak és írásnak. Társadalmi állásával járó kötelezettségeit is teljesítetteː eljárt a császári udvarban tartománya érdekében, és a barbár betörések idején megszervezte a terület védelmét.[1]

408-ban keresztény hitre tért át, bár továbbra is jó kapcsolatot ápolt Hüpatiával. 410-től már Ptolemaisz püspökeként működött, de ebben a hivatalában sem teljesen követte az egyházi dogmákat.[2] Megválasztását sem vallásos buzgalmának, hanem közéleti érdemeinek köszönhette (még meg sem volt keresztelkedve). Elsősorban a szerinte vulgáris elképzelésekkel nemigen tudta összeegyeztetni filozófiai világképét.[1]

Művei

Dión című párbeszéde a bölcs visszavonult szemlélődő életmódjának a magasztalása – szembeállítva a piacon sürgölődő szofisták hivalkodásával és a szerzetesek műveletlenségével. Himnuszai újplatonikus vonásokkal átszőtt vallásosságának emlékei, melyeknek nyelvét a görög kardalköltészet dór formáival színezte.[1] Műveit először Petavius jelentette meg nyomtatásban a 17. században.[2]

Jegyzetek

  1. a b c A bizánci és az újgörög irodalom története, i. h.
  2. a b Pallas, i. h.

Művei magyarul

  • Himnusz Krisztus pokolraszállásáról és mennybemeneteléről INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 322–323 p

Források

  • Bokor József (szerk.). Synessios, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 6. 
  • Kapitánffy István – Caruha Vangelió – Szabó Kálmán: A bizánci és az újgörög irodalom története, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-282-093-2, 57 p

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Filozófia
  • m
  • v
  • sz
Általános
Filozófiaportál · kategória lista ·
a filozófia története: ókori filozófia (hellenisztikus, sztoikus)  · középkori filozófia (skolasztikus)  · újkori filozófia · kortárs filozófia
Régiónként,
kultúránként
Listák
Ágak
Filozófiák
nevelésfilozófia · földrajzfilozófia · történelemfilozófia · filozófiai antropológia · irodalomfilozófia · matematikafilozófia · elmefilozófia · metafilozófia · fizikafilozófia · pszichológiafilozófia · technológiafilozófia · a háború filozófiája
Iskolák
Filozófia az interneten: az ELTE filozófia szakos hallgatóinak oldala · Filozófia.lap.hu · Gondolkodom.hu · a Stanfordi Egyetem enciklopédiája
Sablon:Görög írók
  • m
  • v
  • sz
Jelentősebb görög írók
Ókori görög írók
(Kr. e. VIII. sz. – Kr. u. V. sz.)
Görög és/vagy egyiptomi vallású
görög írók
(Ókori görög irodalom)
Költők
Drámaírók
Meseírók
Történetírók
Szónokok
Nyelvészek
Földrajztudósok
Orvosok, biológusok
Matematikusok, fizikusok,
csillagászok
Filozófusok
Egyéb írók, polihisztorok
Keresztény vallású
görög írók
(Ókeresztény irodalom)
Teológusok
Történetírók
Levélírók
Egyéb írók
Középkori görög írók
(Kr. u. VI. sz. – XV. sz.)
(Bizánci irodalom)
Költők
Teológusok, filozófusok
Nyelvészek
Történetírók
Államtudományi írók
Földrajztudósok
Polihisztorok
Nemzetközi katalógusok
  • Filozófia Filozófiaportál
  • Ókor Ókorportál