Rouché tétele

Rouché tétele a komplex függvénytan egy tétele. Arról tesz kijelentést, hogy milyen függvényekkel lehet módosítani egy holomorf függvényt ahhoz, hogy a nullhelyek száma ne változzon. A meromorf függvényekre vonatkozó kiterjesztése a nullhelyek és a pólushelyek különbségéről tesz hasonló kijelentést.

Geometriai megjelenítés

Mivel a görbék közötti távolság kicsi, h(z) pontosan egyszer fordul körbe, ahogy f(z) is

A tételt jobban megmutatja egy informális, geometriai megjelenítés.

Legyen C egyszerű zárt görbe (nem önátmetsző). Legyen h(z) = f(z) + g(z). Ha f és g holomorfak C belsejében, akkor h-nak is holomorfnak kell lennie C belsejében. Ekkor a tétel azt állítja, hogy:

Ha |f(z)| > |h(z) − f(z)|, minden C-beli z-re, akkor f és h zérushelyeinek száma megegyezik C belsejében.

Jegyezzük meg, hogy az |f(z)| > |h(z) − f(z)| feltétel azt jelenti, hogy minden z-re f(z) távolsága a nullától nagyobb, mint h(z) − f(z) hossza, ami azt jelenti, hogy az ábrán a kék görbe minden pontjára az onnan nullához húzott vonal hosszabb, mint a hozzá asszociált zöld szakasz. Informálisan, a kék f(z) görbe közelebb van a piros h(z) görbéhez, mint a nullához.

Az előzőek szerint h(z) pontosan annyiszor kerüli meg az origót, mint f(z). Ezért a görbék nulla körüli indexe ugyanaz, így az argumentumelv alapján f(z) és h(z) nullhelyeinek számának meg kell egyeznie.

Ennek egy népszerű megfogalmazása a kutya meg a fája. A kutya póráza mindig rövidebb, mint a gazda távolsága a fától. Ekkor a kutya ugyanannyiszor kerüli meg a fát, mint a gazdája.

Állítás holomorf függvényekre

Legyenek az f , g H ( G ) {\displaystyle f,g\in {\mathcal {H}}(G)} függvények holomorfak a G C {\displaystyle G\subset \mathbb {C} } tartományon. Legyen továbbá B ( z 0 , r ) B ( z 0 , r ) {\displaystyle B(z_{0},r)\cup \partial B(z_{0},r)} a határával együtt G része, és a z B ( z 0 , r ) {\displaystyle z\in \partial B(z_{0},r)} peremen teljesüljön, hogy:

| g ( z ) | < | f ( z ) | {\displaystyle {\big |}g(z){\big |}<{\big |}f(z){\big |}} .

Ekkor f {\displaystyle f} és f + g {\displaystyle f+g} nullhelyeinek száma multiplicitással megegyezik a B ( z 0 , r ) {\displaystyle B(z_{0},r)} körlapon. Ahol B ( z 0 , r ) {\displaystyle B(z_{0},r)} a z 0 {\displaystyle z_{0}} közepű, r sugarú körlap.

Szimmetrikus változat

Az f , g H ( G ) {\displaystyle f,g\in {\mathcal {H}}(G)} holomorf függvények nullhelyeinek száma megegyezik a folytonos peremű K {\displaystyle \partial K} , K G {\displaystyle K\subset G} korlátos tartományon, ha a peremen teljesül a

| f ( z ) + g ( z ) | < | f ( z ) | + | g ( z ) | , z K {\displaystyle |f(z)+g(z)|<|f(z)|+|g(z)|,\qquad \forall z\in \partial K}

szigorú háromszög-egyenlőtlenség. Theodor Estermann ezt az általánosabb alakot először Complex Numbers and Functions könyvében szerepeltette.

Polinomok gyökkorlátja

A tétel egyik alkalmazása gyökkorlát meghatározása polinomokra. Legyen p ( x ) = a n x n + a n 1 x n 1 + + a 1 x + a 0 {\displaystyle p(x)=a_{n}x^{n}+a_{n-1}x^{n-1}+\dots +a_{1}x+a_{0}} komplex együtthatós polinom. Ez holomorf a teljes C {\displaystyle \mathbb {C} } -n, tehát legyen G = C {\displaystyle G=\mathbb {C} } . Legyen k { 0 , 1 , , n } {\displaystyle k\in \{0,1,\dots ,n\}} egy index, amire megoldható az

| a k | r k > j k | a j | r j {\displaystyle |a_{k}|r^{k}>\sum _{j\neq k}|a_{j}|r^{j}}

egyenlőtlenség legalább egy r > 0 {\displaystyle r>0} valós számra. Ekkor az f ( x ) = a k x k {\displaystyle f(x)=a_{k}x^{k}} és a g ( x ) = p ( x ) f ( x ) {\displaystyle g(x)=p(x)-f(x)} függvények teljesítik Rouché tételének feltételeit a B(0,r) körlapra. f különbözik nullától, és pontosan egy k-szoros gyöke van nullában. Következik, hogy a p=f+g polinomnak is multiplicitással számolva k gyöke van a B(0,r) körlapon.

Meromorf függvényekre

Legyenek az f , g {\displaystyle f,g} függvények meromorfak a G C {\displaystyle G\subset \mathbb {C} } tartományon, és legyen B ( z 0 , r ) B ( z 0 , r ) G {\displaystyle B(z_{0},r)\cup \partial B(z_{0},r)\subset G} úgy, hogy f , g {\displaystyle f,g} -nek ne legyen pólusa vagy nullhelye a körlap B ( z 0 , r ) {\displaystyle \partial B(z_{0},r)} határán; továbbá minden z B ( z 0 , r ) {\displaystyle z\in \partial B(z_{0},r)} komplex számra teljesüljön, hogy:

| g ( z ) | < | f ( z ) | {\displaystyle {\big |}g(z){\big |}<{\big |}f(z){\big |}} .

Ekkor f {\displaystyle f} és f + g {\displaystyle f+g} esetén megegyezik a nullhelyek száma - pólushelyek száma különbség.

Bizonyítás meromorf függvényekre

Legyen h ( z ) = f ( z ) + g ( z ) {\displaystyle h(z)=f(z)+g(z)} . A feltételek szerint:

| g ( z ) f ( z ) | < 1 , z B ( z 0 , r ) {\displaystyle \left|{\frac {g(z)}{f(z)}}\right|<1,\quad \forall z\in \partial B(z_{0},r)} .

Mivel a körvonal kompakt, van neki egy U = B ( z 0 , r ) + B ( 0 , ϵ ) {\displaystyle U=\partial B(z_{0},r)+B(0,\epsilon )} környezete, amiben az egyenlőtlenség teljesül. Az f/g függvény értékeit B(0,1)-ből veszi fel, ezért:

h ( z ) f ( z ) = f ( z ) + g ( z ) f ( z ) = 1 + g ( z ) f ( z ) B ( 1 , 1 ) , z U {\displaystyle {\frac {h(z)}{f(z)}}={\frac {f(z)+g(z)}{f(z)}}=1+{\frac {g(z)}{f(z)}}\in B(1,1),\quad \forall z\in U} .

A nyílt B ( 1 , 1 ) {\displaystyle B(1,1)} körlapon értelmezve van a logaritmus holomorf főága, és:

log ( h f ) = h h f f {\displaystyle \log \left({\frac {h}{f}}\right)'={\frac {h'}{h}}-{\frac {f'}{f}}} .

Tekintsük most a következő intervallumot:

1 2 π i B ( z 0 , r ) ( h h f f ) d z {\displaystyle {\frac {1}{2\pi i}}\oint _{\partial B(z_{0},r)}\left({\frac {h'}{h}}-{\frac {f'}{f}}\right)dz} .

Az integrandusnak van primitív függvénye, tehát:

1 2 π i B ( z 0 , r ) ( h h f f ) d z = 0 {\displaystyle {\frac {1}{2\pi i}}\oint _{\partial B(z_{0},r)}\left({\frac {h'}{h}}-{\frac {f'}{f}}\right)dz=0} .

Az argumentumelv szerint a reziduumtétel kiterjesztése is teljesül:

1 2 π i B ( z 0 , r ) ( h h f f ) d z = ( z h p h ) ( z f p f ) {\displaystyle {\frac {1}{2\pi i}}\oint _{\partial B(z_{0},r)}\left({\frac {h'}{h}}-{\frac {f'}{f}}\right)dz=(z_{h}-p_{h})-(z_{f}-p_{f})}

ahol z f {\displaystyle z_{f}} az f {\displaystyle f} függvény nullhelyeinek számát jelenti B ( z 0 , r ) {\displaystyle B(z_{0},r)} -ben, és p f {\displaystyle p_{f}} f {\displaystyle f} pólushelyeinek számát B ( z 0 , r ) {\displaystyle B(z_{0},r)} -ben. Tehát:

( z h p h ) ( z f p f ) = 0 {\displaystyle \,(z_{h}-p_{h})-(z_{f}-p_{f})=0} bzw. ( z h p h ) = ( z f p f ) {\displaystyle \,(z_{h}-p_{h})=(z_{f}-p_{f})}

Források

Halász Gábor: Bevezetés a komplex függvénytanba

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Satz von Rouché című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rouché's theorem című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.