Puszan

 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Puszan (Busan)
Puszan (Busan) emblémája
Puszan (Busan) emblémája
Puszan (Busan) zászlaja
Puszan (Busan) zászlaja
Helyi elnevezés
Hangul부산광역시
Handzsa釜山廣域市
Átdolgozott
átírás
Busan gwangyeoksi
Magyaros
átírás
Puszan kvangjoksi
Közigazgatás
Ország Dél-Korea
RégióJongnam
Rangtartományi jogú város (광역시)
Kerületei15
PolgármesterPak Hjongdzsun (박형준, Park Heong-joon)
Irányítószám600-010, 619-963
Körzethívószám(+82) 051
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség3 453 198 fő (2018)[1]
Népsűrűség4494 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület767,35[2] km²
IdőzónaKST, UTC+9
Hivatalos jelképei
Virágkamélia
Fakamélia
Madársirály
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 10′ 48″, k. h. 129° 04′ 30″35.18, 129.07535.180000°N 129.075000°EKoordináták: é. sz. 35° 10′ 48″, k. h. 129° 04′ 30″35.18, 129.07535.180000°N 129.075000°E
Puszan (Busan) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Puszan (Busan) témájú médiaállományokat.

Puszan (Busan) (koreai: 부산, angol: Busan, egyéb magyar átírással: Buszan, Pusan) Dél-Korea második legnépesebb városa a főváros Szöul után.[3] Lakossága közel 3,5 millió fő volt 2018-ban. Puszan Délkelet-Koreában található a Japán-tenger partján és e terület gazdasági, kulturális és oktatási központja.[4] Kikötője rendkívül forgalmas, Dél-Korea legforgalmasabb kikötője és a világ hatodik legforgalmasabb kikötője Puszan.[4] Puszan valamint a környező települések az alkotják Dél-Korea legnagyobb ipari területét.[4] Nevének magyar jelentése: üsthegy

Földrajz

Geumjeongsan-hegység Puszanban

Elhelyezkedés

Puszan a Koreai-félsziget délkeleti csücskében a Japán-tenger partján fekszik.[4]

Domborzat

A város domborzata nyugaton leginkánn 300-700 méter magas dombokból áll, keleten pedig síkságokból. [4]

Puszan tengerpartja

Éghajlat

Köppen éghajlati besorolása szerint Puszan mérsékel hau éghajlat és meleg párás éghajlatt keverékével rendelkezik. Az átlag hőmérséklet januárban 3,6 °C, augusztusban pedig 26,1°C. Ez a terület Dél-Korea egyik legmelegebb része. A város és térségében sűrűn esik az eső, télen viszont kevés a hó. [4]

Demográfia

Puszan lakossága 2018-ban 3.453.198 fő volt, ez kicsivel kevesebb, mint a 2015-ben mért 3.517.491 főhőz képest. Puszanban problémát jelent az elöregedés gyorsasága, a lakosság közel 15%-a 65 év feletti, ez azt okozza, hogy a város lakossága mindig kicsivel kisebb lesz az évek elteltével. 1963 óta Puszan lakossága 2000-ben volt a legnagyobb közel 3,9 millió fővel, és a legnagyobb ugrás a népességet tekintve 1970 és 1980 között volt amikor 1,8 millió főről 3,1 millióra bővült a lakosság száma. Vallást tekintve a lakosság nagy része ateista, kisebb számban buddhista és keresztény.

Történelem

Őskor

Emberek eleinte a paleolitikum-korban kezdtek a mai város területén élni.

Ókor és Középkor

Puszan az 1900-as években

Puszan területét eleinte a Silla Királyság irányította, a három Koreai Királyság egyike. A város első neve Geochilsanguk volt, majd Dongnaehyeonra változtatták. A Csoszon-dinasztia idején nyitották meg Puszan kikötőjét, és már ekkor is fontos városnak számított a Japánhoz való közelség miatt. A 15. század óta kereskedtek a koreaiak és a japánok, emellett a japánok házakat építettek Puszanba, ezzel segítve a város fejlődését.[4]

Újkor

Korea Japán gyarmata lett 1910 és 1945 között, így Puszan is Japán gyarmatosítás alá került. Az 1950 és 1953 között zajló koreai háború idején Puszan Dél-Korea ideiglenes fővárosa volt. Mivel ezt a területet nem hodította meg Észak-Korea, sok másik dél-koreai költözött Puszanba. A Korea Times szerint közrel 500.000 menekült tartózkodott Puszanban. ENSZ csapatok szálltak meg Puszan partjainál, hogy a koreaiakat megvédjék a kommunistáktól.[4]

Koreai háború után

A város 1963-ban elvált Dél-Kjongszang tartománytól és Dél-Korea első közvetlenűl kormányzott városává vált.[4]

Gazdaság

Seomyeon
Kikötő Puszanban

Puszan tengeri logasztikiai csomópont. Kikötője a hatodik legnagyobb a világon. A város gazdaság elsősorban a szolgáltatóipar, a feldolgozó ipar és az építőipar jellemzi. Puszan a tengertudomány kutatásának központja is, számos intézmény található a tengertudománnyal kapcsolatban (pl. Koreai Tengerészeti Intézet). A város a pénzügyek fontos központja is, a város két legnagyobb üzleti negyede Seomyeon és Gwangbok-dong.[4]






Kultúra és látnivalók

Tengerpart Puszanban

Múzeumok: Puszan számos múzeummal rendelkezik (pl. Puszan Városi Művészeti Múzeum).[4]

Nampo-dong: A Nampo-dong egy bevásárló- és kávézónegyed, ez a negyed vonzó a fiatalok számára, számos étterem, bár és kávézó található itt.[4]

Strandok: Puszant néha Korea nyári fővárosának tekintik, több strandja is van, ezzel vonzva Korea lakosságát nyáron.

Daejeo park
Beomeosa templom

Leghíresebb strandja Puszannak a Haeundae strand.[4]

Parkok: A Yongdusan Park egy 17 hektár területű park, itt található a Puszan-torony, a Yongdusan Művészeti Galéria és a Puszani Akvárium. A park körülbelül 70 fafajtával rendelkezik és egész évben kulturális események tartanak itt.[4]

A Daejo Ökológiai Park egy 2,66 km² területű park, ahol veszélyeztett fajok élnek, mint vándormadarak és tüskés tavirózsák. A parkban sportlétesítmények is vannak, valamint fesztiváloknak is helyszínt ad.[4]

Vallási helyek: A városban takálhatóak buddhista és keresztény templomok, erődök és szentélyek is.[4]

Fesztiválok: Puszanban egész évben tartanak fesztiválokat, mint a Puszani Tengeri Fesztivál, vagy a Puszani Nemzetközi Filmfesztivál.[4]


Közigazgatása

Név Hangul, Handzsa (Hanja) Terület (km²)
[5]
Népesség
(2015)[6]
Kerület
Puk-ku (Buk-gu) 북구; 北區 39,36 299 182
Puszandzsin-ku (Busanjin-gu) 부산진구; 釜山鎭區 29,70 376 321
Tong-ku (Dong-gu) 동구; 東區 9,73 89 202
Tongne-ku (Dongnae-gu) 동래구; 東萊區 16,63 262 154
Kangszo-ku (Gangseo-gu) 강서구; 江西區 181,50 92 628
Kumdzsong-ku (Geumjeong-gu) 금정구; 金井區 65,27 249 444
Heunde-ku (Haeundae-gu) 해운대구; 海雲臺區 51,47 409 037
Csung-ku (Jung-gu) 중구; 中區 2,83 45 377
Nam-ku (Nam-gu) 남구; 南區 26,81 283 741
Szaha-ku (Saha-gu) 사하구; 沙下區 41,75 334 762
Szaszang-ku (Sasang-gu) 사상구; 沙上區 36,09 240 709
Szo-ku (Seo-gu) 서구; 西區 13,93 111 996
Szujong-ku (Suyeong-gu) 수영구; 水營區 10,21 173 069
Jongdo-ku (Yeongdo-gu) 영도구; 影島區 14,15 129 515
Jongdzse-ku (Yeonje-gu) 연제구; 蓮堤區 12,08 20 527
Megye
Kidzsang (Gijang) 기장군; 機張郡) 218,32 148 073

Közlekedés

Vasúti

Bővebben: Puszani metró

Légi

Bővebben: Kimhei nemzetközi repülőtér

Jegyzetek

  1. http://kosis.kr/statHtml/statHtml.do?orgId=101&tblId=DT_1B04005N&conn_path=I2
  2. Busan: Population and area of Administrative units. Dynamic Busan: Busan Metropolitan City. (Hozzáférés: 2010. március 24.)
  3. (2022. április 4.) „Dél-Korea városai” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  4. a b c d e f g h i j k l m n o p q (2024. május 8.) „Busan” (angol nyelven). Wikipedia.  
  5. Area and Number of Administrative Units. Statistics Korea. (Hozzáférés: 2017. január 10.)
  6. Population, Households and Housing Units (By administrative divisions(eup, myeon, dong) (Total levels 3)). KOSIS, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 10.)

Források

  • Reader's Digest: Világjárók lexikona
  • www.busan.go.kr

További információk

  • Hivatalos oldal
Sablon:Dél-Korea közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Dél-Korea régiói és közigazgatása
Régiók
Dél-Korea zászlaja

Dél-Korea címere
Tartományok
Független igazgatású tartomány
  • Csedzsu
  • Kangvon
Jogilag létező tartományok
Különleges igazgatású város
Független önkormányzatú város
Szedzsong
Tartományi jogú városok
Megyék listája  •  Városok listája  •  Kerületek listája
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJq6VWpgkhdxpGGMjw7yh3
  • VIAF: 168171217
  • LCCN: n80013546
  • ISNI: 0000 0004 5987 8563
  • GND: 4323346-6
  • NKCS: ge260684
  • KKT: 00631359
  • Korea Korea-portál
  • Földrajz Földrajzportál
  • Kelet-Ázsia Kelet-Ázsia-portál