Petrovina

Petrovina
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zágráb
Község	Jastrebarsko
Jogállás	falu
Polgármester	Mihael Zmajlović
Irányítószám	10450
Körzethívószám	(+385) 01
Népesség
Teljes népesség	208 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség	37,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	160 m
Terület	7,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 40′ 27″, k. h. 15° 34′ 44″45.67428867, 15.5787989945.674289°N 15.578799°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 27″, k. h. 15° 34′ 44″45.67428867, 15.5787989945.674289°N 15.578799°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Petrovina falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik.

Fekvése

Zágrábtól 35 km-re délnyugatra, községközpontjától 6 km-re nyugatra fekszik.

Története

A település neve a 1201-ben bukkan fel először Imre királynak István podgorjei ispán (comes Stephanus) és Domonkos zágrábi püspök kérelmére írt, a zágrábi püspökség birtokainak határait megerősítő oklevelében "villa Potogoria" alakban. A zágrábi püspökség birtoka volt. 1235-ben "terulla de Podgoria" néven szerepel István zágrábi püspök egyik oklevelében. Később neve Biskupecre változott, melyet azért kapott, mivel a püspökség birtoka volt. Plébániáját 1334-ben említi először Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan statutumában "Biskupech" alakban. A mai Petrovina név csak a 15. században alakult ki, Szent Péter tiszteletére szentelt plébániatemplomáról. Pecsétnyomója 1671-ből származik, ez alapján rekonstruálták Petrovina mai címerét. A település 1804-ben vásártartási jogot kapott. 1857-ben 460, 1910-ben 510 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 274 lakosa volt.

Lakosság

Nevezetességei

• Szent Péter apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma^[3] a község egyedülálló műemléke. A templom elődje 1334-ben már állt. A mai gótikus templomot valamikor 1440 körül építették. Legnagyobb értékét a 15. század első felében készített falfestményei adják, melyek ezen országrész egyik legrégebb óta fennmaradt művészeti alkotásai. A falakat és a szentély boltozatát teljesen beborító festmények legrégebben készült részei a Passiónak, Krisztus kínszenvedésének történetét mesélik el. Ehhez kapcsolódnak a Mária és a gyermek Jézus, a trónoló Krisztus és az angyali üdvözlet ábrázolásai. Harangtornyát 1668 előtt építették. Szent Mihálynak és a Fájdalmas Szűzanyának szentelt 17. századi mellékoltárai Északnyugat-Horvátország legszebb manierista oltárai közé tartoznak. Az oldalkápolna Szent Antal oltára 1730-ban készült késő manierista stílusban. A szószék és az orgona 1821-ben készültek.
• A temetőben álló Krisztus teste kápolna 1668-ban épült.

Források

• Jasztrebaszka város hivatalos oldala
• Jasztrebaszka turisztikai egyesületének honlapja^{[halott link]}
• E. Laszowsky: Stara hrvatska Županija Podgorska Zagreb 1899.

Irodalom

Rosana Ratkovčić: Gotičke zidne slike u župnoj crkvi Sv. Petra u Petrovini 2008.

Jegyzetek