Lagrange-féle középértéktétel

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ábra a tételhez: a piros szelő párhuzamos a zöld érintővel

A Lagrange-féle középértéktétel a matematika, ezen belül az analízis egyik fontos tétele.

A tétel állítása

Ha f folytonos függvény a zárt [ a , b ] {\displaystyle [a,b]} intervallumban és differenciálható a nyílt ( a , b ) {\displaystyle (a,b)} intervallumban, akkor van olyan a < c < b {\displaystyle a<c<b} szám, amire

f ( c ) = f ( b ) f ( a ) b a {\displaystyle f'(c)={\frac {f(b)-f(a)}{b-a}}}

teljesül.

Ez körülbelül azt jelenti: ha húzunk egy vonalat a két végpont között, akkor lesz legalább egy pont a függvényen, aminek a deriváltja párhuzamos ezzel a vonallal.

Egy példán keresztül egyszerűbb megérteni. Autóval utaztunk egyik városból egy másikba és az átlagsebességünk 100 km/óra volt. Ahhoz, hogy pontosan ennyi legyen az átlagsebesség, vagy konstans 100 km/órával kellett mennünk, vagy pedig néha gyorsabban, néha lassabban. Ha lassabban, akkor később gyorsabban is kell mennünk, hogy az átlagsebesség valóban 100 km/óra legyen.

Ez a tétel azt mondja ki, hogy valamikor az út során kell lennie legalább egy pontnak, amikor a kocsi pontosan 100 km/órával ment - az átlagsebességével.

Bizonyítás

A tételt visszavezetjük speciális esetére, a Rolle-tételre. Legyen a x b {\displaystyle a\leq x\leq b} -re

g ( x ) = f ( x ) f ( b ) f ( a ) b a x . {\displaystyle g(x)=f(x)-{\frac {f(b)-f(a)}{b-a}}x.}

A g függvény nyilván folytonos az [ a , b ] {\displaystyle [a,b]} intervallumban és a belső pontokban

g ( x ) = f ( x ) f ( b ) f ( a ) b a . {\displaystyle g'(x)=f'(x)-{\frac {f(b)-f(a)}{b-a}}.}

Továbbá

g ( b ) g ( a ) = f ( b ) f ( a ) f ( b ) f ( a ) b a ( b a ) = 0. {\displaystyle g(b)-g(a)=f(b)-f(a)-{\frac {f(b)-f(a)}{b-a}}(b-a)=0.}

Alkalmazhatjuk tehát Rolle tételét és kapjuk, hogy van olyan c pont amire g ( c ) = 0 {\displaystyle g'(c)=0} , azaz

f ( c ) = f ( b ) f ( a ) b a . {\displaystyle f'(c)={\frac {f(b)-f(a)}{b-a}}.}

Általánosítás

A Lagrange-féle középértéktétel általánosítása a Cauchy-féle középértéktétel.

A tétel magasabb dimenziókban

Legyen f : R n R {\displaystyle f:\mathbb {R} ^{n}\rightarrow \mathbb {R} } az ( a , b ) {\displaystyle (a,b)} szakaszon differenciálható függvény ( a , b R n {\displaystyle a,b\in \mathbb {R} ^{n}} esetén az ( a , b ) {\displaystyle (a,b)} szakaszon az S = { a + t ( b a )   |   t ( 0 , 1 ) } {\displaystyle S=\{a+t(b-a)~|~t\in (0,1)\}} pontokat értjük). Ekkor van olyan c S {\displaystyle c\in S} , amelyre

f ( b ) f ( a ) = grad   f ( c ) , b a {\displaystyle f(b)-f(a)=\langle \operatorname {grad} ~f(c),b-a\rangle }

teljesül.

Bizonyítás

Legyen g ( t ) = f ( a + t ( b a ) ) , {\displaystyle g\left(t\right)=f(a+t(b-a)),} egy R R {\displaystyle \mathbb {R} \rightarrow \mathbb {R} } függvény. Mivel g {\displaystyle g} differenciálható a ( 0 , 1 ) {\displaystyle (0,1)} intervallumon, ezért alkalmazhatjuk a tétel 1 dimenziós változatát, azaz θ ( 0 , 1 ) {\displaystyle \exists \theta \in (0,1)} , hogy

g ( 1 ) g ( 0 ) = g ( θ ) . {\displaystyle g\left(1\right)-g(0)=g'(\theta ).}

g definícióját beírva:

g ( 1 ) g ( 0 ) = f ( b ) f ( a ) = g ( θ ) = grad   f ( a + θ ( b a ) ) , b a {\displaystyle g(1)-g(0)=f(b)-f(a)=g'(\theta )=\langle \operatorname {grad} ~f(a+\theta (b-a)),b-a\rangle }

c := a + θ ( b a ) {\displaystyle c:=a+\theta (b-a)} jelöléssel kapjuk a bizonyítandó állítást.

Nemzetközi katalógusok
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap