Keselőkő

Keselőkő (Podhradie)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1352
PolgármesterĽudovít Michalovič
Irányítószám972 42
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség295 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság549 m
Terület12,76 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 41′ 07″, k. h. 18° 37′ 52″48.6853, 18.631248.685300°N 18.631200°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 07″, k. h. 18° 37′ 52″48.6853, 18.631248.685300°N 18.631200°E
Keselőkő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Keselőkő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Keselőkő (1899-ig Keselőkő-Pohrágy, szlovákul Podhradie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 18 km-re délre, Keselőkő vára alatt (innen kapta a nevét), festői környezetben fekszik.

Története

A falu története során mindvégig szorosan kapcsolódott a felette magasodó vár történetéhez.

Keselőkő vára a 13. században épült, de csak 1352-ben említik először „Kaseleukeu” alakban. Története során Csák Mátéé, a királyé, majd az Ilsvai Lestáké volt. 1388-ban „Keslymkw” néven említik, addig Bajmóc várához tartozott. Ekkor Luxemburgi Zsigmond szolgálataikért Pásztói Jánosnak és Kakas Lászlónak adta. A falut 1388-ban „Waralya”, „Keselyukw”, „Keseleukw” alakban említik. A Keselőkő-Váralja név a szláv lakosság betelepülésével később Keselőkő-Pohrágyra változott. 1389-ben a Pásztói, 1434-től a Majthényi család birtoka. 1434-ben a Majthényi család szerezte meg a várat is. A korábbi gótikus várat a 16. században átépítették. 1626-ban Bethlen Gábor hadai szállták meg. A Rákóczi-szabadságharc idején indult romlásnak. A harcokban nem szerepelt, tulajdonosai elhagyták, köveit a lakosság széthordta. A falunak 1715-ben 21 háztartása létezett. 1778-ban 25 jobbágy és egy zsellércsalád lakott a faluban, melynek 144 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír a várról: „KESELLŐKŐ Vára Nyitra Várm. tótúl Kamenyi Zamek hajdani eredete bizonytalan, régi birtoka Majtényi Uraságnak, melly híres Nemzetségnek dítséretét lásd Bél Mátyásnak munkájában. In Hung. Nova Tom. IV. pag. 421.[2]

Majd pedig a faluról: „PODHRAGYA. Két tót falu Nyitra Vármegyében. Elsőnek földes Ura Gróf Traun Uraság, fekszik Zavadának szomszédságában, mellynek filiája; másodiknak pedig földes Ura Majthényi Uraság, ez fekszik Novákhoz nem meszsze, mellynek filiája; lakosaik katolikusok, határbéli földgyeik közép termékenységűek, szőlős kertyeik termékenyek, fájok, legelőjök elég, piatzozások Bajnán, Oszlányon, Bajmótzon, és Prividgyén; egygyiknek szőleje nints; második osztálybéliek.[2]

1828-ban 51 házában 355 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és idénymunkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Podhrágy, (Keseleőkő), tót f., Nyitra vmegyében, Bars vmegye szélén; erdős hegyek közt. Számlál 355 kath. lak. Van benne kath. paroch. templom, kastély. – Határában láthatni a régi omladozott Keseleőkő várát, a Majthényi család törzsök helyét. – Ezt a várat a Bethlen és Bocskay seregek elfoglalták; a törökök is több izben bekeritették; de birtokába nem juthattak. F. u. a Majthényi család Ut. p. Privigye.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Kesselőkő-Podhrágy, Turóczvármegye határán, a Ptacsnik hegység egyik nyúlványán fekvő tót község, 534 r. kath. lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. Kath. temploma a mult század elején épült. Kegyura a vallásalap. A község fölött a Podhrágy-hegyen emelkedik a kesselőkői várrom, a kesselőkői Majthényiak-nak ősi fészke, melynek történeti szerepléséről más helyen szólunk. A XIV. század közepén királyi vár volt. A romokat nemcsak az idő viselte meg annyira, hogy ma már csak néhány falrészük látható, hanem a falu lakosainak kegyeletlensége is, akik a vár falában kitünő építkezési anyagot látva, minden ellenőrzés daczára széthordják.[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 701, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 321 lakosából 320 szlovák volt.

2011-ben 314 lakosából 309 szlovák volt.

2021-ben 295 lakosából 288 (+1) szlovák, 3 egyéb és 4 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

  • A községtől északkeletre fekvő kopár hegyen állnak várának csekély romjai.
  • Árpád-házi Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. a b Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. február 6.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. február 6.)
  4. Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. február 6.)
  5. ma7.sk

Források

  • Magyar Katolikus Lexikon, Keselőkő

Külső hivatkozások

  • Községinfó
  • Keselőkő vára
  • Keselőkő vára (szlovákul)
  • E-obce.sk
  • Keselőkő a térképen
Sablon:Privigyei járás
  • m
  • v
  • sz
A Privigyei járás települései
Privigye (Prievidza)
Alsóvesztény (Dolné Vestenice) · Bajmóc (Bojnice) · Bajmócapáti (Opatovce nad Nitrou) · Bajmóclazán (Lazany) · Besztercsény (Bystričany) · Bélapataka (Valaská Belá) · Cégely (Cigeľ) · Csavajó (Čavoj) · Cserenye (Čereňany) · Csék (Malinová) · Delzsény (Dlžín) · Divékrudnó (Nitrianske Rudno) · Divékszécs (Seč) · Divéktemes (Temeš) · Divékújfalu (Diviacka Nová Ves) · Erdőrét (Poluvsie) · Felsővesztény (Horné Vestenice) · Hársas (Lipník) · Parlag (Jalovec) · Kányahegy (Kanianka) · Kemenec (Kamenec pod Vtáčnikom) · Keselőkő (Podhradie) · Kiscsóta (Malá Čausa) · Kisegyházas (Kostolná Ves) · Kispróna (Pravenec) · Kocurány (Kocurany) · Kovácspalota (Tužina) · Kós (Koš) · Lestyén (Liešťany) · Mohos (Poruba) · Nagycsóta (Veľká Čausa) · Nádasérberzseny (Nedožery-Brezany) · Nemeskosztolány (Zemianske Kostoľany) · Nevigyén (Nevidzany) · Németpróna (Nitrianske Pravno) · Nyitrabánya (Handlová) · Nyitradivék (Diviaky nad Nitricou) · Nyitrafenyves (Chvojnica) · Nyitrafő (Kľačno) · Nyitranovák (Nováky) · Nyitraszucsány (Nitrianske Sučany) · Oszlány (Oslany) · Ófelfalu (Horná Ves) · Papszabadi (Lehota pod Vtáčnikom)· Radóc (Radobica) · Rákosvölgyudvarnok (Nitrica) · Rásztony (Ráztočno) · Rudnószabadi (Rudnianska Lehota) · Sújtó (Šutovce) · Szebed (Sebedražie) · Tormásborosznó (Chrenovec–Brusno)
szlovákia