Hanusfalva

Hanusfalva (Spišské Hanušovce)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	község
Első írásos említés	1340
Polgármester	Jozef Dudžák
Irányítószám	059 04
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	KK
Népesség
Teljes népesség	781 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	593 m
Terület	14,30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 20′ 05″, k. h. 20° 20′ 40″49.33472222, 20.3444444449.334722°N 20.344444°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 05″, k. h. 20° 20′ 40″49.33472222, 20.3444444449.334722°N 20.344444°E
Hanusfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hanusfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Hanusfalváról szól. Hasonló címmel lásd még: Tapolyhanusfalva.

Hanusfalva (szlovákul Spišské Hanušovce, németül Henschau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése

Késmárktól 23 km-re északra, Szepesófalutól 6 km-re délre fekszik.

Története

A falut 1311-ben késmárki Henrik soltész alapította erdőirtással. 1313-ban „Henus” néven említik. 1343-ban „Hannuswagasa”, 1344-ben „Hannusfalva” néven szerepel az írott forrásokban. A Görgey és Berzeviczy családé, valamint 1593-ig a lándoki keresztesek birtoka, ekkor a palocsai Horváth család vásárolta meg. Lakói földművesek, favágók, pásztorok, fuvarosok voltak. 1605-ben 5 ház állt a faluban. 1689-ben egy elhagyott udvarházat említenek itt. 1703-ban a késmárki váruradalom része lett, majd 1724-ban Mednyánszky Pál birtoka, 1734-ben pedig a lőcsei Spillenberg családé. 1787-ben 83 házában 601 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HANUSFALVA. Hansdorf, Haritsán. Tót falu Szepes Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bélához 1 2/4 mértföldnyire, legelője jó, de szűken elég, határjának fele ha szorgalmatosan miveltetik jó gabonát terem.”^[2]

1828-ban 93 háza volt 682 lakossal. 1847-ben lakói közül sokan Temesvár vidékére költöztek. A falut a 18. és 19. században több járvány, tűzvész és árvíz pusztította.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hanusfalva, tót falu, Szepes vmegyében, Ófaluhoz délre 1 órányira: 683 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Kastély. Sok erdő és legelő. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Késmárk.”^[3]

1902-ben alakult meg a helyi hitelszövetkezet. 1918-ban átmenetileg lengyel csapatok szállták meg. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 467, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2011-ben 749 lakosából 740 szlovák.

Nevezetességei

• Szent András apostolnak szentelt római katolikus plébániatemploma 14. századi eredetű, de 1763-ban teljesen átépítették, eredeti elemei alig észrevehetőek.
• Mai kastélya a 19. század első felében épült klasszicista stílusban, homlokzatán timpanonnal.
• Késő barokk kápolnája a 18. század közepén épült.
• Klasszicista kápolnája a 19. század első felében épült.

Híres személyek

• Itt hunyt el 1904-ben Gergelyi Tivadar országgyűlési képviselő.
• Itt szolgált Fábri Sámuel evangélikus lelkész, tanár.

További információk

• Községinfó
• Hanusfalva Szlovákia térképén
• Ismertető magyar nyelven
• E-obce.sk

Jegyzetek

Források

• Majeriková-Molitoris, M. - Majeriková, I.: Spišské Hanušovce (1313-2013)