Gornji Javoranj

Gornji Javoranj
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Dvor
Jogállás	falu
Irányítószám	44440
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	26 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	160 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 07′ 30″, k. h. 16° 20′ 52″45.125, 16.347845.125000°N 16.347800°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 30″, k. h. 16° 20′ 52″45.125, 16.347845.125000°N 16.347800°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Gornji Javoranj falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Dvorhoz tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 40, közúton 73 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re északnyugatra a Báni végvidék déli részén, a Zrinyi-hegység déli lejtőin fekszik.

Története

Javoranj neve a juharfa szláv nevéből a javorból származik és olyan helyet jelöl, ahol sok az ilyen fa. Betelepülésének előzményeként az 1683 és 1699 között felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. Ezután a török uralom alatt maradt Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok érkeztek a felszabadított területekre. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. Javoranj benépesülése is a 17. században kezdődött, majd több hullámban a 18. században is folytatódott. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1790-ben felépítették a falu mai templomát.

1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás és Zágráb vármegye Kostajnicai járásának része lett. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de lakói közül sokan csatlakoztak a partizánegységekhez. A megtorlások áldozatainak 1961-ben emlékművet állítottak. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. Ennek következtében újabb kivándorlás indult meg. Sok fiatal települt át a jobb élet reményében Glinára, Dvorra, Petrinyára, Bosanski Noviba. A falu 1991. június 25-én jogilag a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 65 lakosa volt.

Népesség

(Lakosságát Javoranj néven 1921-ig Donji Javoranjhoz számították.)

Nevezetességei

• Szent Petka Paraskeva tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma^[4] 1790-ben épült. Egyhajós épület téglalap alaprajzzal, sokszög záródású szentéllyel. A főhomlokzat felett emelkedik a harangtorony, tetején ónnal fedett, hosszúkás laternás toronysisakkal. A hajó csehboltozatos. A homlokzatot sekély lizénák tagolják, melyek között ablakok vannak. A homlokzat stílusjegyei a 19. századot tükrözik. A templom a második világháborúban megsérült. Az épület a barokk-klasszicista jellegzetességeivel az ortodox templomok szép példája.
• A fasiszta terror áldozatainak emlékművét 1961-ben avatták fel.

Jegyzetek

Források

• Dvor község hivatalos oldala (horvátul)
• Dvor község rendezési terve Archiválva 2017. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
• Petar Šimunović:Imena naselja u Banijskoj općini Dvor na Uni (horvátul)