Delényes

Delényes (Delinești)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Krassó-Szörény
Község	Ökörpatak
Rang	falu
Községközpont	Ökörpatak
Irányítószám	327297
SIRUTA-kód	53452
Népesség
Népesség	359 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 23′ 16″, k. h. 22° 04′ 22″45.387716, 22.07280245.387716°N 22.072802°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 16″, k. h. 22° 04′ 22″45.387716, 22.07280245.387716°N 22.072802°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Delényes románul: Delinești, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

Resicabányától északra fekvő település.

Története

Delényes nevét 1433-ban Danilest in districtu Sebes formában említette először oklevél. 1433-ban és 1530-ban Denilest, 1699-ben Delenyes, 1808-ban Dellinestye, Delinyestyi, 1851-ben és 1888-ban Delinyest, 1913-ban Delényes formában említették.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Delinyest, Krassó vármegyei oláh falu, erdők és hegyek között, Karánsebeshez 3 1/4 mérföldnyire: 8 katholikus, 513 óhitű lakossal s anyatemplommal, szilvásokkal, igen termékeny szántóföldekkel. Bírja Manzsiarli család.”

A 20. század elején pedig a Révai nagy lexikona írta Delényesről: „Delényes, Delinyest/Delineşti, kisközség Krassó-Szörény vármegye resiczai járásában, 1152 oláh lakos, postahivatal és telefonállomás. Határában kőszénbányák vannak az osztrák - magyar államvasút-társaság birtokában. Közelében római castrum nyomai láthatók.”

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Resicabányai járásához tartozott.

1910-ben 1156 lakosából 1106 román, 42 német, 6 magyar volt. Ebből 1107 görög keleti ortodox, 38 római katolikus volt.

Jegyzetek

Források

• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 1. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 127. o.  
• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.