Csang-o : Alakja és története, Hatása, Megjegyzések, Jegyzetek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Csang-o

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Átírási segédlet
Csang-o
Kínai átírás
Hagyományos kínai	嫦娥
Egyszerűsített kínai	嫦娥
Mandarin pinjin	Cháng'é
Wade–Giles	Ch'ang²-O²

Csang-o (Chang'e) holdistennő az ókori kínai mitológiában, a mesteríjász Hou-ji (Houyi) felesége.

Alakja és története

Az i. e. 2. században íródott Huaj-nan-ce (Huainanzi)ban olvashatók szerint Csang-o (Chang'e) férje, Hou-ji (Houyi) Hszi-vang-mu (Xiwangmu)tól, ajándékba kapott az örökéletet biztosító varázslatos elixírből, amit Csang-o (Chang'e) titokban, egyedül bevett, és menten a Holdra repült.^[1] Megjegyzendő, hogy ebben a szövegben Heng-o (Heng'e) 姮娥 néven említi a szerző. Feltehetően még az időszámítás kezdete körüli időkben kialakulhatott az az elképzelés, hogy Csang-o (Chang'e) a Holdon egy háromlábú békává, az úgy nevezett csan-csu (zhanzhu)vá (蟾蜍) változott, és egy mozsárban az örökélet elixírjét őröli. A későbbi általános elképzelés szerint Csang-oval (Chang'evel) együtt a Holdon lakik még a fehér színű „jáde-nyúl” (jü-tu (yutu) 玉兔) is.

Egyes kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy Csang-o (Chang'e) alakjának előképe Csang-hszi (Changxi), a Hold ősi istennője lehetett.^[2]

Hatása

Bővebben: Csang-o-program, Csang-o–1 és Csang-o–3

A kínai űrkutatás a Hold feltérképezését célzó programját a holdistennő után Csang-o-programnak nevezte el. E program keretében 2007. október 24-én bocsátották fel a Csang-o–1-et, amely 16 hónapon át keringett a Hold körül és szolgáltatott adatokat róla. Az istennő nevét viselő harmadik űrszonda, a Csang-o–3 pedig 2013. december 2-án már sikeresen le is szállt a Hold felszínére, és ott a holdfelszín vizsgálatára elindította a „jáde-nyúl” (jü-tu (yutu)) nevet viselő rovert.

Megjegyzések

Jegyzetek

↑ Az eredeti szöveg:Huainanzi (kínai nyelven). Chinese Text Project. (Hozzáférés: 2014. november 27.)
↑ Kínai mitológia 1988 396., 397. o.

Irodalom

↑ Kínai mitológia 1988: Kínai mitológia. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN 963 282 028 2 II. kötet
↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9