Bori (Szlovákia)

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bori (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bory (egyértelműsítő lap).

Bori (Bory)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	község
Polgármester	Szúdy László
Irányítószám	935 87
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	LV
Népesség
Teljes népesség	321 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	160 m
Terület	8,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 11′, k. h. 18° 45′48.183333333333, 18.7548.183333°N 18.750000°EKoordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 18° 45′48.183333333333, 18.7548.183333°N 18.750000°E
Bori weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bori témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bori (szlovákul Bory) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése

Lévától 12 km-re délkeletre, a Búr-patak partján található.

Története

A falu egykor királyi birtok volt, melyet Szent László király sógorának, a Hontpázmány nembeli Lampert comesnek adott. Írott forrásban 1135-ben „Bory" alakban említik először, amikor birtokosa a bori határrészen három eke földet a bozóki premontrei apátságnak adományozott. Ősi birtokosa a Bory család volt, későbbi birtokosai Mohácsig a Borfői, Tarjány, Szúdy családok voltak. A 16. századtól a Libády, majd a Pomori és Dalotti családok a főbb birtokosai. A községben a reformációnak ősi gyökerei vannak. A község református lelkipásztora, Körmendy György hitéért gályarabságot is szenvedett, emléktáblája a templom falán áll. A nagy üldöztetés után Bori egyike volt annak a hét református gyülekezetnek, amely Hont vármegyében megmaradhatott. Később a református magyar lakosság megfogyatkozott és egyre több katolikus szlovák települt a községbe.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BORI. Tót falu Hont Vármegyében, birtokosai Bory Urak, fekszik Nádasnak szomszédságában, mellynek filiája, határja, ’s vagyonnyai is középszerűek lévén, második Osztálybéli."^[2]

1828-ban 61 házában 368 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Bori, magyar falu, Hont vgyében, ut. p. Lévához 1 1/2 mfd., 150 kath., 28 evang., 183 ref. lak. Ref. anyaekklézsia. – Földjei rétjei igen jók, sok marhát, juhot nevel. F. u. Bory nemzetség."^[3]

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Bori, azelőtt Boór, magyar kisközség a Búr patak mentén, 73 házzal és 383 ev. ref. vallású lakossal; vasúti állomása és távirója Léva, postája Szántó. Egykor kuriális nemes helység, honnan a Bory család más vármegyékbe is elszármazott. Hajdan három falu része volt, úgymind Árnyék-, Mogyorós- és Beke-Bori. Első okleveles említését 1263-ban találjuk; érdekesebb följegyzésre azonban 1275-ben akadunk, a midőn IV. László király az Ottokár cseh király ellen vívott csatákban tanúsított vitézségért Márton fiának, Miklósnak, az elpusztult Bwrry (Buri) földjét adományozta. Ebben az adománylevélben a következő határok szabják meg a birtok területét: Borfői Mikus földe, Golvágfő, Monorosvég és Monoros-patak. 1330-ban újabb okleveles nyomára akadunk a községnek, a mikor a sági konvent előtt Bory Noyssa fiai és Bory Pető egyezségre lépnek egymással. A XVI. században a Libárdy családnak volt itt birtoka, mely családból volt Szondy drégelyi két apródjának egyike. 1629-ben része volt itt a Pomoti családnak is. Az ősi Bory családot még a múlt század elején is uralta a falu, mígnem a század dereka táján a nemes község váltotta magához a birtokot. Jelenleg Dalotti Aladárnak van itt nagyobb birtoka. A falu határában meleg forrás van, melyet a nép bori buzgónak nevezett el. Bori községhez tartozik a Ráró-major."

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.^[4]

Népessége

1880-ban 382 lakosából 285 magyar és 80 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 375 lakosából 286 magyar és 77 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 405 lakosából 333 magyar és 59 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 362 lakosából 312 magyar és 50 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 222 református, 111 római katolikus, 24 evangélikus és 5 izraelita vallású volt.

1921-ben 372 lakosából 321 magyar és 48 csehszlovák volt.

1930-ban 463 lakosából 370 magyar és 67 csehszlovák volt.

1941-ben 427 lakosából 408 magyar és 18 szlovák volt.

A második világháború utáni kitelepítések következtében a lakosság aránya mára megfordult és már a szlovákok vannak többségben.

1991-ben 333 lakosából 174 magyar és 158 szlovák volt.

2001-ben 333 lakosából 180 szlovák és 152 magyar volt.

2011-ben 313 lakosából 210 szlovák és 99 magyar volt. Ebből 151 római katolikus, 92 református és 30 evangélikus vallású.

2021-ben 321 lakosából 228 (+3) szlovák, 81 (+8) magyar, 2 egyéb és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

• Református temploma a 17. században, a régi templom alapjain épült. Tornyát 1857-ben építették.
• A Bory-kastély a 19. században épült klasszicista stílusban.
• Borospincéi közül különösen a 17. századból származó Lestár-pince nevezetes, mely a hagyomány szerint egykor a török elleni menedékül is szolgált.
• Szent Teréz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2002-ben létesült.

Neves személyek

• A hagyomány szerint a faluból származott Drégely hős kapitányának, Szondy Györgynek egyik apródja.
• Itt született 1760-ban Bánhorváthi János református lelkész.
• Itt született 1914. november 10-én Horváth Zsigmond református püspök.
• Itt született 1920-ban Erdei László filozófus, logikus, egyetemi tanár, az első magyarországi logikatanszék létrehozója és vezetője, szerkesztő.
• Körmendy György, a falu református lelkésze hitéért gályarabságot szenvedett.
• Szúdy József 1848-as honvédnek a falu történetére vonatkozó fontos feljegyzései maradtak fenn.

További információk

• Községinfó
• Bori Szlovákia térképén
• Horváth Zsigmond életrajza
• E-obce.sk

Jegyzetek

Források

• Csáky Károly 2009: Nemesbori sorsfordulói