Benno Ohnesorg-gyilkosság
| Benno Ohnesorg-gyilkosság | |
| Ország |  Németország |
| Helyszín | Berlin, Németország |
| Célpont | Benno Ohnesorg |
| Időpont | 1967. június 2. |
| Típus | Gyilkosság |
| Fegyverek | Lőfegyver |
| Áldozatok | Egy halott |
| Sérültek | 0 |
| Elkövetők | Karl-Heinz Kurras rendőrtiszt |
| Térkép | |
  Berlin Pozíció Németország térképén | |
 é. sz. 52° 30′ 03″, k. h. 13° 18′ 46″52.500833333333, 13.31277777777852.500833°N 13.312778°EKoordináták: é. sz. 52° 30′ 03″, k. h. 13° 18′ 46″52.500833333333, 13.31277777777852.500833°N 13.312778°E | |
A Benno Ohnesorg-gyilkosság 1967. június 2-án a berlini opera előtti tüntetésen történt, és a szélsőbaloldali terrorizmus egyik kiváltó momentuma lett. Michael „Bommi” Baumann, a Június 2. nevű terrorszervezet korábbi tagja így emlékezett vissza: „A töltény, amellyel Kurras rendőrtiszt megölte Benno Ohnesorgot, volt az, ami igazán megváltoztatott mindent”.[1]
A gyilkosság
A baloldali aktivisták, köztük sok diák, Reza Pahlavi iráni sah látogatása ellen tiltakozva gyűltek össze a berlini opera előtt. A sahpárti ellentüntetők és a baloldaliak összecsaptak, és a rendőrség is keményen beavatkozott. Este fél kilenckor Karl-Heinz Kurras rendőrtiszt agyonlőtte a 26 éves egyetemi hallgatót, Benno Ohnesorgot. A lövés a fiatalember fejének hátsó részét találta el.[2]
Kurras a tárgyaláson azt állította, hogy Ohnesorg rátámadt, és önvédelemből ölt. A rendőrt első- és másodfokon is felmentették. Egy 2012-es nyomozás arra az eredményre jutott, hogy a fegyverhasználat szándékos volt, de az önvédelmi helyzet nem állt fenn. A korabeli felvételek és fényképek elemzése szerint az igazságot Kurras kollégái és felettesei eltitkolták, valamint rákényszerítették a halott tüntető boncolását végző egészségügyi stábot jelentése meghamisítására.[1][3]
Következménye
A baloldali radikálisok Ohnesorg meggyilkolását a fasiszta kapitalista állam támadásának tekintették. Gudrun Ensslin, a Vörös Hadsereg Frakció egyik vezetője például azt mondta: „A fasiszta állam mindannyiunkat meg akar ölni. Az erőszakra az erőszak az egyetlen válasz.”[4] Günter Grass író úgy jellemezte az eseményt, mint „az NSZK első politikai gyilkossága”.[3] A radikális baloldal válasza a terrorizmus volt. Az ügy iróniája, hogy a 2000-es években kiderült, Kurras a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi ügynöke volt, de a gyilkosságnak nem volt köze megbízóihoz.[1]
Jegyzetek
- ↑ a b c Spiegel Online
- ↑ Spiegel Online 2
- ↑ a b BBC
- ↑ History of War
Források
- ↑ Spiegel Online: Der The Truth about the Gunshot that Changed Germany. Spiegel Online (2009). Hozzáférés ideje: 2017. január 30.
- ↑ Spiegel Online 2: East German Spy Shot West Berlin Martyr. Spiegel Online (2009). Hozzáférés ideje: 2017. január 30.
- ↑ BBC: Tristana Moore. The shot that changed Germany. BBC Online (2009). Hozzáférés ideje: 2017. január 31.
- ↑ History of War: Gudrun Ensslin (1940-1977). Hozzáférés ideje: 2017. január 30.
