Agatuccia Pesce
| Agatuccia Pesce | |
| Született | 14. század Catania |
| Állampolgársága | Szicíliai Királyság |
| Élettársa | I. Márton szicíliai király |
| Gyermekei | Aragóniai Jolán nieblai grófné |
| Foglalkozása | szerető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Agatuccia Pesce (? – 1409 után), névváltozatai: Agatuccia de’ Pesci, Agatuccia Pesci, Agata di Pesce, latinul: Agatha Piscibus, cataniai úrnő. Eugénia francia császárné (1826–1920) Agatuccia Pesce 14. (generációs) leszármazottja annak I. (Ifjú) Márton szicíliai királlyal folytatott házasságon kívüli kapcsolatából született lánya, Aragóniai Jolán révén.
Élete
1402. május 21-én a cataniai Ursino-várban megpecsételték per procuram (képviselők útján) a külföldi követek, egyházi hatalmasságok, bárók és a királyság hivatalnokai jelenlétében I. (Ifjú) Márton szicíliai király második házassági szerződését, ezúttal még a menyasszony hiányában.[1] Ifjú Márton jövendőbelije, Navarrai Blanka 1402. november 9-én érkezett meg Szicíliába,[2] a házasságot pedig 1402. november 26-án kötötték meg,[3] majd még ugyanaznap Blankát Szicília királynéjává koronázták[4] a palermói székesegyházban.[5]
Az új házassággal meg kellett oldani ifjú Márton házasságon kívül született gyermekeinek a sorsát is, aminek az elrendezését az édesanyja, Luna Mária aragón királyné vállalta magára. Nagy valószínűséggel a cataniai Ursino-vár egyik gyönyörű termében szórakozott mindig Ifjú Márton számos szép és fiatal cataniai szeretőjével. Egyiküknek, Agatuccia Pesce úrnőnek, akivel a királynak a szerelmes találkozásairól maga Blanka is nyilvánvalóan tudott, biztosított 12 arany fizetséget, ahogy a megcsalt feleség, Blanka királyné fogalmazott: "a hallatlan Jolán úrnőnek, a fenséges szicíliai király, a mi tiszteletre méltó férjünk természetes lányának" a támogatására, akinek Agatuccia úrnő volt az anyja.[6] Ifjú Márton a kényes feladatot Francesc de Casasaja barcelonai kereskedőre és királyi tanácsosra bízta. 1403. szeptember 21-én írt neki,[7] és megbízta azzal, hogy vigye őket Aragóniába, és helyezze őket az édesanyja, Luna Mária királyné felügyelete alá. A két kis királyi sarj, a fent említett Aragóniai Jolán, valamint Aragóniai Frigyes, aki Tarsia Rizzaritól született, ettől fogva a nagyanyjuk gondjaira lett bízva, és az aragóniai udvarban nevelkedett. Ifjú Márton király lépéseket is tett a törvényesítésük érdekében.
Ifjú Mártonnak a fia révén nem maradtak utódai, viszont az Agatuccia Pesce úrnőtől született lánya, Jolán révén számos leszármazottja maradt, akik viszont nem vitték tovább az Aragón Korona országainak és Szicíliának a királyi címeit. Utódai között szerepel Eugénia francia császárné (1826–1920), aki Ifjú Márton és Agatuccia Pesce 14. (generációs) leszármazottja.[8]
Gyermeke
- Házasságon kívüli kapcsolatából I. (Ifjú) Márton (1374/75/76–1409) szicíliai királlyal, 1 leány:
- Jolán (Jolanda d’Aragona) (–1428 /körül/) /törvényesítve/, 1. férje Enrique de Guzmán (1371. február 20. – 1436. október 31.), Niebla grófja, Sanlúcar de Barrameda ura, II. Henrik kasztíliai király unokája egy házasságon kívül született lányától, Kasztíliai Beatrixtól, eltaszítva, gyermekei nem születtek,[9] 2. férje Martín Fernández de Guzmán, Alvár Pérez de Guzmánnak, Orgaz 6. urának a fia, 3 leány:
- (2. házasságából): Katalin (Catalina de Aragón y Guzmán) (1425 körül–?), la Torre de Hortaleza úrnője, férje Juan del Castillo Portocarrero (1425 körül–?), Santa María del Campo és Santiago de la Torre ura, 2 gyermek:
- Bernardino del Castillo Portocarrero, Santa María del Campo és Santiago de la Torre ura (voltak utódai)
- Luisa de Aragón y del Castillo (1450 körül–?), férje Juan Ramírez de Guzmán y Mendoza, Castañar ura, 1 leány:
- Catalina de Aragón y Guzmán, férje Francisco de Guzmán, 1 fiú:
- Lope de Guzmán y Aragón, felesége Leonor Enríquez de Guzmán, 2 leány, többek között:
- María de Guzmán y Aragón, férje Alonso de Luzón, 2 leány, többek között:
- María de Aragón, Castañeda 2. őrgrófnője, férje Sancho de Monroy, 1 leány:
- María Leonor de Monroy, Castañeda 3. őrgrófnője, férje José Funes de Villalpando (–1684), Osera őrgrófja, 1 leány:
- María Regalada de Villalpando, Osera 4. őrgrófnője, 1. férje Diego Gómez de Sandoval de la Cerda (1631 körül–1668), Lerma 5. hercege, gyermekei nem születtek, 2. férje Cristóbal Portocarrero de Guzmán Enríquez de Luna (1638–?), Montijo 4. grófja, 2 fiú, többek között:
- (2. házasságából): Cristóbal Portocarrero (1693–1763), Montijo 5. grófja, felesége María Dominga Fernández de Córdoba (1693–1747), Teba 12. grófnője, 1 fiú:
- María Regalada de Villalpando, Osera 4. őrgrófnője, 1. férje Diego Gómez de Sandoval de la Cerda (1631 körül–1668), Lerma 5. hercege, gyermekei nem születtek, 2. férje Cristóbal Portocarrero de Guzmán Enríquez de Luna (1638–?), Montijo 4. grófja, 2 fiú, többek között:
- María Leonor de Monroy, Castañeda 3. őrgrófnője, férje José Funes de Villalpando (–1684), Osera őrgrófja, 1 leány:
- María de Aragón, Castañeda 2. őrgrófnője, férje Sancho de Monroy, 1 leány:
- María de Guzmán y Aragón, férje Alonso de Luzón, 2 leány, többek között:
- Lope de Guzmán y Aragón, felesége Leonor Enríquez de Guzmán, 2 leány, többek között:
- Catalina de Aragón y Guzmán, férje Francisco de Guzmán, 1 fiú:
- (2. házasságából) Ágnes (Agnes de Aragón y Guzmán), férje N. Suarez de Vargos
- (2. házasságából) Marina (Marina de Aragón de Guzmán), férje Pedro de Vargos
- (2. házasságából): Katalin (Catalina de Aragón y Guzmán) (1425 körül–?), la Torre de Hortaleza úrnője, férje Juan del Castillo Portocarrero (1425 körül–?), Santa María del Campo és Santiago de la Torre ura, 2 gyermek:
- Jolán (Jolanda d’Aragona) (–1428 /körül/) /törvényesítve/, 1. férje Enrique de Guzmán (1371. február 20. – 1436. október 31.), Niebla grófja, Sanlúcar de Barrameda ura, II. Henrik kasztíliai király unokája egy házasságon kívül született lányától, Kasztíliai Beatrixtól, eltaszítva, gyermekei nem születtek,[9] 2. férje Martín Fernández de Guzmán, Alvár Pérez de Guzmánnak, Orgaz 6. urának a fia, 3 leány:
Jegyzetek
- ↑ Lásd Urso (2009: 31).
- ↑ Lásd Fodale (1999: 314).
- ↑ Lásd Fodale (1999: 315), Tramontana (1999: 22) és Urso (2009: 31).
- ↑ Lásd Tramontana (1999: 22).
- ↑ Lásd Tramontana (2008).
- ↑ Lásd Urso (2009: 28).
- ↑ Lásd Silleras-Fernández (2005: 88, 34-es lábjegyzet).
- ↑ Lásd Tabla de parentescos de don Fernando de Castilla, Regidor de La Palma/María Eugenia Portocarrero Palafox y Kirkpatrick (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- ↑ Enrique de Guzmánnak ez a második házassága volt, de gyermekei csak az első és a harmadik házasságából származtak.
Források
- Boscolo, Alberto: Su «La bella di Sanluri» ultima amante di Martino il Giovane re di Sicilia, In: Miscellanea in onore di Roberto Cessi 1 (primo volume), Edizioni Di Storia E Letteratura, Róma, 357–364, 1958. URL: Lásd További információk
- Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
- Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
- Silleras-Fernández, Núria: Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406), In: Theresa Earenfight (ed.): Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain, Ashgate, 78–90, 2005. ISBN 075465074X, 9780754650744 URL: Lásd Külső hivatkozások
- Tramontana, Salvatore: Martino I d'Aragona (Martino il Giovane), re di Sicilia, Dizionario Biografico degli Italiani 71, Róma, 2008. URL: Lásd További információk
- Urso, Carmelina. „Lo strano caso di Agatuccia Pesci e Tarsia Rizzari: Due "nemiche" alla corte di Martino i di Sicilia (1374–1409)” (olasz nyelven). Annali della facoltà di Scienze della formazione Università degli studi di Catania 2016 (15), 19–36. o. [2017. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 31.)
- Urso, Carmelina: Regine e dame nei castelli della Sicila medievale (secc. XIV–XV) spigolature di storia siciliana, Annali della facoltà di Scienze della formazione Università degli studi di Catania 8, 23–36, 2009. URL: Lásd Külső hivatkozások
További információk
- Núria Silleras-Fernández: Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406) (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- Miron: The Queens of Aragon (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Bellonidi (Aragonesi) (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- Cawley, Charles: Foundation for Medieval Genealogy/Aragon Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- Euweb/House of Barcelona/Aragon Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- Ramón José Maldonado: Genealogías manchegas Archiválva 2008. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- Genealogie Mittelalter/Martin I der Junge König von Sizilien (Hozzáférés: 2014 december 20.)
- Geneall/Violante de Aragón (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- Tabla de parentescos de don Fernando de Castilla, Regidor de La Palma/Violante de Sicilia (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- Carmelina Urso: Regine e dame nei castelli della Sicila medievale (secc. XIV–XV) spigolature di storia siciliana (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- Alberto Boscolo: Su «La bella di Sanluri» ultima amante di Martino il Giovane re di Sicilia (Hozzáférés: 2014. december 0.)
- Salvatore Tramontana: Martino I d'Aragona (Martino il Giovane), re di Sicilia (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- Ceramiche Sarde.it/La bella di Sanluri una leggenda dura a morire Archiválva 2007. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. december 20.)
- Ferrante della Marra & Camillo Tutin: Discorsi delle famiglie estinte (Hozzáférés: 2014. december 20.)
| Előző ? | Szicíliai királyi ágyas  ? – 1409 | Következő Tarsia Rizzari |
