Aach

Aach
Aach címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Kerület	Freiburg
Járás	Konstanz
Polgármester	Severin Graf (CDU)
Irányítószám	78267
Körzethívószám	07774
Rendszám	KN
Népesség
Teljes népesség	2384 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	209 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	504 m
Terület	10,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 50′ 44″, k. h. 8° 51′ 06″47.845555555556, 8.851666666666747.845556°N 8.851667°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 44″, k. h. 8° 51′ 06″47.845555555556, 8.851666666666747.845556°N 8.851667°E
Aach Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Konstanz térképén
Aach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aach témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aachi Fejedelemség
Vazallus
Herrschaft Aach 1100 előtt – 1805
Aach címere
Általános adatok
Fővárosa	Aach
Kormányzat
Államforma	Fejedelemség
Elődállam Utódállam ←   →

Aach német város Baden-Württemberg szövetségi tartomány déli részén Konstanz körzetében. A város nevezetessége, hogy itt található Németország legnagyobb forrása, az Aachquelle vagy más néven Aachtopf.

Földrajza

Fekvése

Aach Hegau határában fekszik vulkánikus eredetű tájon a Boden-tó és a svájci Schaffhausen kanton között. Északról a Duna felső folyásával a Schwäbische Alb határolja. Néhány kilométerrel keletebbre az Überlinger See és a Zeller See találhatóak. A svájci határ délkeleti irányban kb. 14 km-re van a várostól.

Szomszédos települések

A város északról Eigeltingennel, keletről Orsingen-Nenzingennel, délről Volkertshausennel és nyugatról Mühlhausen-Ehingennel és Engen városával határos.

Története

Aach első okleveles említése 1100-ból származik. 1150-ből az Oppidum Ach in Hegovia név ismert. Várossá 1283-ban I. Rudolf király nyilvánította. Aach az ezt követő évszázadokban az osztrák tartományokhoz tartozott.

1499-ben a sváb-svájci háborúban itt zajlott a sváb szövetség és svájc között a régió uralmáért a harc. Mindössze 26 évvel később, 1525-ben Aach a német parasztháborúban is részt vett: a hegaui nemesség a fellázadt parasztok elől a városba menekült, ahol a felkelők elfogták őket. Mindazonáltal a felkelést már ugyanazon év szeptemberében leverték.

A napóleoni háborúk során, a második koalíciós háború alatt itt zajlott le 1799. március 25-én az első, majd 1800. május 3-án a második stockachi csata az osztrákok és franciák között. Miután Ausztria elveszítette az 1805-ös harmadik koalíciós háborút is, Aach először a Württembergi Királysághoz, majd a következő évben a Badeni Nagyhercegséghez került. A Badeni Nagyhercegségen belül sokáig Stockach körzetéhez tartozott, majd az 1973-as körzetreform után került Konstanz körzetéhez.

Demográfiai adatok

• 1961: 1274 fő
• 2006: 2181 fő

Politika

A város adminisztrációs szempontból Engen városához tartozik.

Önkormányzat

A 2009. június 7-ei választás a következő eredménnyel zárult:

• FWG 42,3% (+3,6) – 5 képviselői hely (+1)
• SPD 24,5% (-4,0) – 2 képviselői hely (-1)
• CDU 23,9% (-9,0) – 2 képviselői hely (-1)
• FDP 9,3% (+9,3) – 1 képviselői hely (+1)

Címer és zászló

Címerében vörös mezőben arany oroszlán található, karmai között három hatágú ezüst csillaggal.

Aach város színei a fehér és a vörös.

Gazdaság és infrastruktúra

Közlekedés

A legközelebbi vasútállomás 5 km-re található Mühlhausen-Ehingenben. Csatlakozás gyorsvonathoz legközelebb a 12 km-re fekvő Singenben van. Aach nincs messze a hegaui autópálya-csomóponttól sem, így az A 81-es és A 98-as autópályák és a kétsávos B 33-as út minden irányban megfelelő összeköttetést biztosít a városnak. A város maga a B 31-es (Freiburg im Breisgau–Friedrichshafen) út mentén fekszik.

Oktatási intézmények

Aachban egy általános és egy középfokú iskola, illetve egy óvoda van.

Látnivalók

Épített örökség

A város szélén fekszik az Öreg torony romja, ami egy 11. századi vár maradványa.

Természeti látnivalók

Aach környékén található az Aachtopf forrás, ami Németország legnagyobb forrása és ami a Bodeni-tavat tápláló Radolfzeller Aach forrása.

A forrás tavát a Duna vize táplálja, aminek a vize a forrástól északra légvonalban hozzávetőleg 12 km-re Immendingen és Fridingen között szivárog be a talajba és a forrásnál átlagosan 8300 l/mp (minimum 1300 l/mp, maximum 24 100 l/mp) vízhozammal tör újra elő.

Jegyzetek

További információk

• Aach:Történet (német)
• Az Aachquelle forrás (német)
• Az Aachhöhle barlangok (német)
• Donauversickerung (német)